Kezdőlap

A lakóház teherhordó falai szokásos nútféderes téglából épültek, majd a fődém és tetőszerkezet terheit is ezek viselik. A falazat elkészülte után kívül párafékező éteget, párafékező fóliát építettek be. A fólia átlapolásainál ragasztószalaggal biztosították a réteg egyenletes párafékező hatását. Ezután kívül egy önálló kisméretű tégla fal építése kezdődött. A díszfal és a belső fal között kb. 60-80 cm-es távolságonként függőleges irányú táblákat helyeznek el. Ezek biztosítják a papírszigetelés bedolgozása közben a megfelelő sűrűség elérését. Ez lehet pl. 6 mm vastag OSB, vagy rétegelt lemez. A teljes fal elkészülhet, önhordó módon.

A nyílászárók kialakításánál a külső és belső falat összekötendő, egy palló keret, vaktok készül. A tok a leendő hőszigetelést megfogja, illetve kapcsolatot biztosít a külső és belső fal között. A fenyő tokhoz rögzül a nyílászáró, a szokásos beépítési módon. Csavarok, illetve poliuretán hab. Az egyöntetű párafékező réteg akkor ér valamit, amennyiben alul az aljzathoz, (szerelőbeton) felül és oldalt pedig a fólia a nyílászáró tokjára fut. Ehhez speciális ragasztószalagok állnak rendelkezésre. Ilyenek pl. az  Isocell ISOwindow F1 Belső oldali, és az Isocell ISOwindow F1 Külső oldali ragasztószalag. Egy erős ragasztószalag két széle ellentétes oldalon ragad, így beépítés előtt fel lehet tenni az ablakra, majd a kész, beépített nyílászáró oldalán, a kilógó szalag ráragasztható a spalétra, vakolatra, vagy esetünkben a párafékező fóliához ragasztható. Azért fontos a precíz, gondos és hézagmentes leragasztás, mert ha esetleg a belső pára nyomása megnövekszik, úgy a réseken felgyorsul a páramozgás, és koncentráltan fog nagyobb nedvesség a szigetelésbe jutni. (Lerontva annak hatásfokát, és további más szerkezeteken szerkezeti károkat okozhatnak.) Az ablak beépítésekor kívül, a tokra ragsztott dagadó szalag került. Ez jó megoldásnak tűnik, ugyanis a kisméretű tégla egyenetleg felületéhez és nem látszó módon nem lehetne ragaszószalagot illeszteni. A dagadó szalag felveszi a rendelekzésére álló hézag méretét, és szélzáró módon tömít. Ha a rés viszonylag egyenletes, enyhe amplitudójú, úgy remekül tömít, viszont túl nagy hézagkülönbséget ez sem tud felvenni. (Sajnos itt erről van szó) A dagadó szalag szerepe a szélzárás. 
 
A falazat hőszigetelése után, a ferde sík következik. Az építési technológia nagy előnye, hogy a falazatba beépített hőszigetelés megszakítás nélkül folytatódik a tetősíkban. A tetőszerkezet látszó elemei sajnos eléggé megnehezítették a kivitelezők munkáját, amikor a párazáró fóliát helyezték el. Fémprofilos gipszkarton  burkolatot készítettek, amelyet befüggesztettek a tetősíkról. A párazáró fólia síkja viszont így a fémprofilokra került közvetlenül. Fémprofilra fóliát ragasztani ...  nehéz. A fóliák oromfallal, illetve látszó gerendákkal történő találkozásánál ragasztószalaggal kell lezárni a réseket. 

A ház többi részén látszó fagerendás födém készült. Terv szerint, a fagerendák között gipszkarton látszik, festett felület. A gipszkarton burkolat fölött párazáró fólia, majd cellulóz szigetelés lazán fújt kivitelben. Később megrendelő úgy döntött, hogy legyen járható a födém, készüljön rakodó felület. A kb. 80 cm-es tengelytávval készült gerendázat fölé 2 réteg gipszkarton került, illetve a gerendázatra merőlegesen fém CW profilok. Ezután alulról rögzítették a kartont a profilhoz. Felülről párazáró fólia, majd mi éptettük pontokon támasztva a gerendázatra a pakoló felület vázszerkezetét. A váz tetejére egyszerű hajópadló burkolat került. A hajópadló lerakása előtt pedig elkészítettük a kifújást. Az épület ezen szakaszain, ahol fafaödém van, a függőleges falszigetelés közvetlenül a födémszigetelésben folytatódik. (Hasonlóan, mint a tető-fal csatlakozásnál)

A csomópontokon még lehet csiszolni, illetve egy-két technológiai lépés sorrendjén, de alapjába véve a jól kitalált szerkezetek, a remek anyagok használata  meghozza a megrendelő számára a kívánt eredményt.