Kezdőlap

A hőkamerás vizsgálatok leggyakrabban a belső terekben készülnek, amikor a külső hőmérséklet jó 20 C fokkal hidegebb. Ez ideális, mivel a jó hővezető képességű anyagok kívülről áthülnek, majd a belső meleg felületek mellett kontrasztosan kirajzolódnak. Az áthült felület ideális esetben táptalaja a harmatképződésnek, majd később esetlegesen a káros penész képződésének. Mindezek mellett rontja a ház hőszigetelését, a hibás felületek hűtik a belső teret, ezzel növelve a fűtéshez használt energia fogyasztását. A kalibrált, beállított képet exponáljuk, majd a saját szoftverében alakíthatjuk a kívánt formátumra. Mellébiggyesztjük a hőmérséklet skálát, így a kép bármelyik pontjának hőmérséklete beazonosíthatóvá válik. (Vagy elrettentővé)

Az először vizsgált épület egy veszprémi családi ház. Az alapvető probléma, amit egy háztulajdonos észlel, az a hideg, amelyet fűtéssel ellensúlyoz. Talán jobban érezzük hogy baj van, amikor a gázszámlát kell kifizetni. A szóban forgó családi ház úgy 8-10 évvel ezelőtt épült. Neves helyi tervező munkája, ahol nem a legolcsóbb anyagok választása volt a mérvadó. A nappaliba lépve erősen párás levegőt érzek. Az ablakok régóta párásodhatnak, mert az üvegek szilikontömítései feketék. Elmondásuk szerint az első néhány évben nem volt gond, az utóbbi időszakban viszont télen furcsa dolgok történtek. Penész, pára, nehéz levegő és hideg. Abban az időben amikor ez a ház készült, már légzáró ablakok készültek, gumitömítéssel.

A télen felhalmozott belső párafelesleget szinte lehetetlen kiszellőztetni. A válasz arra, hogy eddig miért nem voltak tapasztalhatók a hibák, valószínűleg az, hogy megváltozhattak a lakók szokásai. Gyerekek, több otthon töltött idő, több mosás, több nedvesség levegőbe jutattása, és a gázárak miatti alacsonyabb tartott hőmérséklet. A hőmérséklet csökkenésével exopnenciálisan csökken a levegő nedvességmegtartó képessége, azaz ha van megfelelően hideg felület, a kondenzáció meg fog történni.

A szigetelő anyag a tetőszerkezetben miért nem szigetel ? Ami eddig szigetelt, az most miért nem? Nos abban az időben a szigetelés alatt, tehát a belső tér felé beépített párazáró fólia nem volt folytonos, mondhatni vagy semmilyen nem volt, vagy hézagos, ahol a pára szabadon közlekedhetett, átáztatva a szigetelést. Az üveggyapot (jelen esetben) a folyamatos erős páravándorlástól átázott, elvesztette szigetelő képességét, majd penészedni kezdett. (Gyakran látni fekete üveggyapotot bontáskor, ezek penészes foltok. Mit lehet kezdeni? Van megoldás. Több lehetőség is kínálkozik, amelyek célra vezetnek, ezzel egy későbbi cikkünk foglalkozik majd. A fotókon látható foltokban az egy képen használt színek néha ijesztőek lehetnek. Míg 1-3 foknyi különbség van egyes felületek között, addig nincs baj, de ha két azonos anyagú felület 10 foknyi különbséget mutat, ott nagy a baj. A konkrét miért mindig mögötte van a festett felületeknek, de szerencsére könnyen feltárható. A leggyakoribb bajok a tetőtérbeépítéskor keletkeznek, az itt alkalmazott technológia hagyott maga után ilyen hibákat. A belső sarkok mindig hidegek, még ha jó az épület, akkor is.

Egy másik épület amelyen felvételeket készítettünk, egy veszprémi ikerház volt. A 3 éve épült könnyűszerkezetes lakóháznak minden főfala,válaszfala és födéme, tetőszerkezetében és fölötte isocell szigetelés készült. A papírszigetelés mindamellett, hogy kitölti rendelkezésére álló helyet, tömegével megakadályozza a nyári átmelegedés gyors lefolyását. Addigra melegszik át a szerkezet, mire az esti hűvös levegő már hűti a teret, falakt, tömeget. A cellulóz szigetelés alkalmazható minden olyan rés szigetelésére, amely legalább 8 cm vastag. Így, minden külső és belső határoló szerkezet papírszigetelés használatával valósult meg.

A szerkezet külső oldalán egy páraáteresztő 3 cm vastag farostlap határolja a cellulóz szigetelést, míg belülről egy párafékező papír fólia. A szerkezeti fal belső oldalán a papírfólián lécváz készült, amely remek aljzat a kartonnak, illetve a gépészet elvezetéséhez. Ami nagyon fontos, nem lyukasztjuk át különböző vezetékekkel sem a hőszigetelést, sem a párafékező réteget. A házról készült fotók fal és tetőszerkezete homogén, hőmérsékletkülönbség nem látható. A Tetőszerkezetet kívül nem mutat semmilyen problémát. A nyílászárók örök problémája az üvegek küzti távtartó aluminium léc. Hogy erre nincs olcsó és tartós megoldás... Az üveget mélyebben bele kellene engedni a szárny tömör fájába. Úgy látom, nem a tok és szárnycsatlakozásnál van szükség 3. gumitömítésre, hanem az üveg és szárnycsatlakozást kellene átalakítani. Sokszor 3 rétegű üvegezés esetén is hiába szigetel jól az üvegfelület egyben, ha közben az üvegszorító lécek akkora hőhidat képeznek, hogy elrontanak mindent vele.
A hőkamerás vizsgálatok a nem látható hőmérsékletkülönbségeket teszik láthatóvá. Segítségével a hibás tervezésből és/vagy kivitelezésből adódó problémák fognak napvilágot látni. Nagyon sok esetben e nélkül is kézenfekvő a probléma, de használatával egészen konkrétan belőhető a hiba oka, felálltható a diagnózis.