Kezdőlap

Tehát először fólia, aztán gépészet és elektromos szerelés. A gépészeti vezetékek födémáttöréseinél a találkozásokat gondosan le kell ragasztani. A párazáró fólia fallal, kéményáttöréssel, vagy koszorú találkozásánál is így kell eljárni. Ezt sokesetben nem lehet azonnal elvégezni, mert az építés alatt rengeteg por kerül a szerkezetekre. Ezt el kell távolítani, majd szükséges esetben kellősíteni. Ezután vagy ragasztószalaggal, vagy tubusos masszával leragasztani. Amikor elektromos vezeték védőcsőből lép ki, majd vezet a fűtetlen padlástérbe, mindenkinek világos, hogy egy kis szélcsatorna keletkezik. Ezen a védőcsövön a hideg levegő akadálytalanul átjut, és a fűtött lakótérben hideg felületet fog okozni. (hideg, esetleg páralecsapódás, penész...) Ezen vezetékdarabokat is tömíteni kell. 
  A passzív ház légcseréjét biztosító csőrendszer környékét szálas hagyományos, vagy táblás szigetelőanyaggal szinte lehetetlen hőszigetelni. A képeken a papír  szigetelés teljesen körülveszi, körülöleli a szigetelési sávban elhelyezkedő vezetékeket, kábeleket. Egy esetleges későbbi javítási munkánál sem kell sokat pakolgatni a hőszigetelést, egyszerűen egy hólapáttal elkotorni a javítandó területről az anyagot, majd a szerelés végeztével visszahúzni, elteríteni. A galériában látszik, hogy közel 50 cm vastag cellulóz szigetelés készült. Az, hogy egy adott szerkezet milyen vastag hőszigetelést kapjon, mindig a tervező és az építtető közös megegyezésén múlik. Önamgában egyes szerkezet hőszigetelési vastagsága semmit sem jelent. Mindig egyben kell vizsgálni az épületet. Jelen példánkban, ahol az éves, egy m2-re vetített energiaigény 15 kWh/m2/év alatt kell hogy legyen, szükséges az ekkora vastagság elkészítése. Természetesen hozzá kell tenni, abban az esetben fog jól működni az épület, ha az összes járulékos technológiai lépés megvalósul.