Telnek múlnak az évek, és szükségessé válik a tetőtér beépítése. A tető hőszigetelésére rendelkezésre álló vastagság nem elég. Van egy másik probléma is. A teli deszkázatnak nem lehet közvetlenül hőszigetelést engedni, mivel a bitumenes zsindely párazáró, nem tud kiszellőzni a tető.
Sajnos belülről egy komplett fóliaréteget kell a deszkázattól 3-5 cm-re eltartva beépíteni.
Szerepe a hőszigetelés és deszkázat között egy légréteg kialakítása. A fóliának páraáteresztőnek kell lenni. A szerelés úgy történik, hogy a szarufák oldalaira léc kerül felrögzítésre, majd ennek lakótér felé néző oldalára már fel lehet tűzni a fóliát. Erősnek kell lenni, hiszen a cellulóz szigetelés nyomását ki kell bírnia.
A léc és a fólia elhelyezése után a szokásos szarufavastagítást kell elkészíteni. Jelen esetben a 15 cm szarufavastagságból ha elveszünk 5 cm-t kiszellőzésre, majd belső oldalon 10+ cm-rel megnöveljük a síkot, így kb. 23-25 cm lesz a hasznos szigetelési vastagságunk. A 23 cm elméleti, hiszen a papírszigetelés nyomása 85-90 %-ban vastagabb lesz pár cm-rel, így átlag 24-25 cm-es hőszigetelés érhetünk el. A vastagításokhoz palló darabokat, 42x80 mm-es darabokat kellett rögzíteni. Erre szarufával párhuzamosan került a léc. Az anyagtakarékos szarufavastagításnál az egymás mellett kialakult szigetelési közöket fóliával kell lezárni.
A párazáró fólia rögzítése, ragasztása, és belső lécváz elkészítése a megszokott módon történik. Kezdetben úgy tűnik a tetőfedés bizonyos fedéssel olcsóbb, viszont egy tetőtérbeépítésnél az előzőleg el nem készített rétegeket meg kell csinálni. A szarufa-közök kiszellőztetését a középszlemen mögött, a felső légtérbe nyitva kell hagyni, illetve alul a fedésen légbevezető nyílásokat kell kialakítani.
További megoldásra váró probléma az eresz kialakítása, ami szerencsére a homlokzat szigetelésével részben orvosolható.
Szerepe a hőszigetelés és deszkázat között egy légréteg kialakítása. A fóliának páraáteresztőnek kell lenni. A szerelés úgy történik, hogy a szarufák oldalaira léc kerül felrögzítésre, majd ennek lakótér felé néző oldalára már fel lehet tűzni a fóliát. Erősnek kell lenni, hiszen a cellulóz szigetelés nyomását ki kell bírnia.
A léc és a fólia elhelyezése után a szokásos szarufavastagítást kell elkészíteni. Jelen esetben a 15 cm szarufavastagságból ha elveszünk 5 cm-t kiszellőzésre, majd belső oldalon 10+ cm-rel megnöveljük a síkot, így kb. 23-25 cm lesz a hasznos szigetelési vastagságunk. A 23 cm elméleti, hiszen a papírszigetelés nyomása 85-90 %-ban vastagabb lesz pár cm-rel, így átlag 24-25 cm-es hőszigetelés érhetünk el. A vastagításokhoz palló darabokat, 42x80 mm-es darabokat kellett rögzíteni. Erre szarufával párhuzamosan került a léc. Az anyagtakarékos szarufavastagításnál az egymás mellett kialakult szigetelési közöket fóliával kell lezárni.
A párazáró fólia rögzítése, ragasztása, és belső lécváz elkészítése a megszokott módon történik. Kezdetben úgy tűnik a tetőfedés bizonyos fedéssel olcsóbb, viszont egy tetőtérbeépítésnél az előzőleg el nem készített rétegeket meg kell csinálni. A szarufa-közök kiszellőztetését a középszlemen mögött, a felső légtérbe nyitva kell hagyni, illetve alul a fedésen légbevezető nyílásokat kell kialakítani.
További megoldásra váró probléma az eresz kialakítása, ami szerencsére a homlokzat szigetelésével részben orvosolható.
A rajzon a most megvalósított megoldást vázoltam. Természetesen van ennél jobb, még kevesebb apró hőhíddal, de a több éve megépített kész helyzeteket sokszor már nem lehet megváltoztatni. A lehető legtöbbet kell kihozni a szerkezetekből, ami gazdaságosan megoldható.