A családi ház főfalai 25 cm vastag téglából készültek. A főfalra kifelé Dörken párazáró fólia került. Ezután 20 cm elhagyással önálló bontott tégla fal, illetve rakott kőfal épült. A két falazat közé 20 cm cellulóz hőszigetelés került. A külső és belső téglafal pontonként fém pálcákkal összekötésre került, de a nyílászárók körül - mint egy vaktok - kész faszerkezet is összekapcsolja a külső és belső falat. A párazáró fólia átlapolásait leragasztották, a fóliák nyílászáróval találkozását is szintúgy.
Ahol hosszabb, egybefüggő falaszakaszok voltak, hosszanti OSB csíkokat szabdalva, a szigetelés vastagságára méretezve távtartó bordák kerültek beépítésre. Ezek egyenletes osztással sorakoztak a párazáró fólia külső oldalán. Az OSB lapok pedig megfelelő merevséget adtak a külső téglafalnak. A duplafalas szekezeteknél a cellulóz szigetelés nem indul közvetlenül a lábazatról, vagy szerelőbetonról. Minden esetben 30-40 cm magasságig vízálló hőszigeteő anyag, jelen esetben zárt cellás polisztirol indul a hőszigetelés.
A papírszigetelés kitűnő hézagkitöltő képessége lehetővé teszi a hőszigetelés legkisebb hézagokba történő bejutattását. Ez esetben a falazat készítésével egy időben történt a cellulóz hőszigetelés bedolgozása, vagyis pár sor tégla felfalazás után szigetelni kellett. A belső, 25 cm-es fal tetején futó koszorúra terhel a tetőszerkezet és a födémszerkezet. Természetesen fafödémről van szó. A tetőtérben két szoba, egy fürdő és egy nagyobb lakótér került kialakításra, ami teljes tetőszigetelést követelt.
Első lépésben a tetőszerkezet belső oldalán a 15 cm-es szerkezeti vastagságot növeltük fel 25 cm-re. A belső párazárást most is dörken reflex fóliával oldottuk meg.
A fóliák átlapolásánál dörken polyband ragasztószalagot, míg a csatlakozó felületekre Pico ragasztószalagot alkalmaztunk. A tervnek megfelelően a tetőszerkezet kötőgerendái látszó elemként megmaradtak. Ez a bentmaradó gerenda az egyik legnagyobb hibaforrás a tetőszerkezetek párazárásainak készítésekor. Szerencsére nem fogópárokat kell körbecsomagolni, csak kötőgerendákat. Ahol a tetősík metszi a kötőgerendát, a gerenda mindkét oldalára kell rögzíteni a fólia lefogatásához lécdarabokat. Amikor a párazáró fólia körbefutja a gerendát, gondosan le kell ragasztani fóliaragasztóval . Ez biztosítja a párazáró fólia tökéletes kapcsolatát a fa elemekkel.
A fóliázás után belső szorító lécvázat rögzítettünk föl. Papírszigetelés készítésekor a gyári mérések szerint, megrendelői elvárások, vagy hőtechnikai számítás szerinti vastagságot célzunk meg. Amikor egy tetősík hőszigetelését készítjük, manapság szinte kivétel nélkül külső páraáteresztő, illetve belső párazáró fólia rétegek közé kerül a hőszigetelés. Amikor a rendelekzésre álló szigetelendő közök elkészülnek, és mérhetőek, ahhoz képest az elkészült szigetelés minden esetben vastagabb, mivel kifelé és befelé is a fóliákat kipúposítja a hőszigetelő anyag.
A tetőszerkezet hőszigetelése, párazárása szempotjából kétség sincs affelől, hogy az egyik legjobb választás volt a cellulóz szigetelés és párazárás kombinációja. A főfalaknál is sikerült több fontos elvárást egy csokorba kötni, úgy mint jó hőszigetelés és nagy hőtároló kapacitás.
A galériában az összes fénykép, amely a helyszínen készült a témekörben.
Ahol hosszabb, egybefüggő falaszakaszok voltak, hosszanti OSB csíkokat szabdalva, a szigetelés vastagságára méretezve távtartó bordák kerültek beépítésre. Ezek egyenletes osztással sorakoztak a párazáró fólia külső oldalán. Az OSB lapok pedig megfelelő merevséget adtak a külső téglafalnak. A duplafalas szekezeteknél a cellulóz szigetelés nem indul közvetlenül a lábazatról, vagy szerelőbetonról. Minden esetben 30-40 cm magasságig vízálló hőszigeteő anyag, jelen esetben zárt cellás polisztirol indul a hőszigetelés.
A papírszigetelés kitűnő hézagkitöltő képessége lehetővé teszi a hőszigetelés legkisebb hézagokba történő bejutattását. Ez esetben a falazat készítésével egy időben történt a cellulóz hőszigetelés bedolgozása, vagyis pár sor tégla felfalazás után szigetelni kellett. A belső, 25 cm-es fal tetején futó koszorúra terhel a tetőszerkezet és a födémszerkezet. Természetesen fafödémről van szó. A tetőtérben két szoba, egy fürdő és egy nagyobb lakótér került kialakításra, ami teljes tetőszigetelést követelt.
Első lépésben a tetőszerkezet belső oldalán a 15 cm-es szerkezeti vastagságot növeltük fel 25 cm-re. A belső párazárást most is dörken reflex fóliával oldottuk meg.
A fóliák átlapolásánál dörken polyband ragasztószalagot, míg a csatlakozó felületekre Pico ragasztószalagot alkalmaztunk. A tervnek megfelelően a tetőszerkezet kötőgerendái látszó elemként megmaradtak. Ez a bentmaradó gerenda az egyik legnagyobb hibaforrás a tetőszerkezetek párazárásainak készítésekor. Szerencsére nem fogópárokat kell körbecsomagolni, csak kötőgerendákat. Ahol a tetősík metszi a kötőgerendát, a gerenda mindkét oldalára kell rögzíteni a fólia lefogatásához lécdarabokat. Amikor a párazáró fólia körbefutja a gerendát, gondosan le kell ragasztani fóliaragasztóval . Ez biztosítja a párazáró fólia tökéletes kapcsolatát a fa elemekkel.
A fóliázás után belső szorító lécvázat rögzítettünk föl. Papírszigetelés készítésekor a gyári mérések szerint, megrendelői elvárások, vagy hőtechnikai számítás szerinti vastagságot célzunk meg. Amikor egy tetősík hőszigetelését készítjük, manapság szinte kivétel nélkül külső páraáteresztő, illetve belső párazáró fólia rétegek közé kerül a hőszigetelés. Amikor a rendelekzésre álló szigetelendő közök elkészülnek, és mérhetőek, ahhoz képest az elkészült szigetelés minden esetben vastagabb, mivel kifelé és befelé is a fóliákat kipúposítja a hőszigetelő anyag.
A tetőszerkezet hőszigetelése, párazárása szempotjából kétség sincs affelől, hogy az egyik legjobb választás volt a cellulóz szigetelés és párazárás kombinációja. A főfalaknál is sikerült több fontos elvárást egy csokorba kötni, úgy mint jó hőszigetelés és nagy hőtároló kapacitás.
A galériában az összes fénykép, amely a helyszínen készült a témekörben.