Isocell rendszer garanciával

2009 április 03., péntek 00:24

Az ISOCELL cég minden építkező számára megoldást fejlesztett ki, amellyel a tetőtér-beépítések, szerelt favázas homlokzati falak illetve födémek kialakítását teszi tökéletessé. Általánosságban elmondható, hogy a szerkezeteknél a hőszigetelés-hangszigetelés mellett illetve együttesen a páravédelem és légzárás a legfontosabb tényező egy ház életében. Fontos, hogy az építetők felismerjék azt a tényt, hogy a megélhetésük a házra fordított rezsi díjaktól nagyban függ. Majd, ha már a lakók tudják, hogy egy „1 literes” házban nagyobb kényelemben élhetnek mindamellett, hogy a fűtési költség is csekélyebb, mint egy „20 literes” házban, amelyik nem is olyan komfortos, mert huzatos,akkor nagyot lépünk előre a környezetvédelem érdekében. A legtöbb meleg a padlásfödémen távozik házunkból, ezért fontos a megfelelő vastagságú és kialakítású szigetelőanyag beépítése. A megfelelő hőszigetelés rövid időn belül megtérül, évente 30 %fűtési energiát takaríthatunk meg.

TETŐTÉR-BEÉPÍTÉS- A KÉNYELMES OTTHONOKÉRT

Mind az új építkezéseknél, mind a tetők felújításánál gondoljunk a tetőtér beépítésének későbbi lehetőségére. Már tervezéskor figyelembe kell venni a további lakóhelyiségek kialakításának lehetőségét a tetőtérben, a tetőfedő szabványoknak megfelelően beépített alátétfólia, alátétfedés elhelyezésével. Régi tetőszerkezetnél, a beépítéskor ellenőrizni kell a szerkezet épségét, statikai megfelelőségét illetve a tetőfedés és az alátétfólia szigetelőképességét.  A legegyszerűbb megoldás a szarufák közötti hőszigetelés teljes magasságban. Azonban ehhez külső oldali páraáteresztő fóliát illetve belső oldalon párazáró-párafékező fólia alkalmazása szükséges.

PÁRAÁTERESZTŐ FÓLIA

Az egyszeres átszellőztetés esetén légmozgás csak a fedés és a fólia között van. A külső légrés szerepe, hogy a fedésen átjutott nedvesség, illetve a párakondenzációból kicsapódott nedvesség az eresz irányában szabadon elfolyjon, a gerinc irányában kiszellőzzön. Az átszellőzés további szerepe a nyáron felforrósodó tetőfedés hátoldali hűtése, a meleg levegő kiszellőzetése, ezzel csökkentve a tetőtér nyári hőterhelését, csökkentve a tetőfólia hőöregedését. Télen a kiszellőzés megakadályozza a hóréteg alulról való olvadását, a jégsáncképződést, a vízfilmréteg kialakulását. Egyszeresen átszellőztetett magastető csak páraáteresztő (Sd<0,3 m) tetőfóliával alakítható ki, ahol a fólia anyagában átengedi a párát, de a felülről jövő nedvességet zárja.

Tetőtér beépítés esetén egyrészről az egyszerűbb kialakítás miatt, másrészről energetikai okokból (a fólia védi a hőszigetelést a hűtő hatású huzattól) egyszeres kiszellőzésű tetőkonstrukció – páraáteresztő tetőfóliával - javasolt. A megfelelő átszellőzéshez az eresz mentén min. 200 cm2/fm szabad beszellőzésnek, gerincnél minimum 50 cm2/fm szabad kiszellőzésnek és minden szarufaközben legalább 3 cm vastag szabad szellőző keresztmetszetnek kell lennie a fólia és a cserépléc között, a szarufa teljes hosszában. (Kiszellőzés részletes szabályait lásd. Az alkalmazástechnikában)

HAGYOMÁNYOS FÓLIA

A kétszeres átszellőztetés esetén két átszellőztetett légrés van. A felső légrés a fólia és a fedés között, az alsó a fólia és a hőszigetelés között. A felső légrés szerepe ugyanaz, mint az egyszeres átszellőztetés esetén. Az alsó légrés kialakítása azért szükséges, mert ebben az esetben a fólia nem páraáteresztő (0,3 m<Sd). Téli időszakban a lakótér felöl érkező, átdiffundálódó pára elérve a hideg fólia felületét kicsapódik. Az alsó huzat feladata, hogy a fólia felületéről leszárítsa a párát, megakadályozva annak viszszacsepegését. Anyagában nem páraáteresztő (0,3 m<Sd) tetőfólia esetében csak kétszeres átszellőztetés alakítható ki. A fólia nem érhet hozzá a hőszigeteléshez! Hőszigetelt tetőtér esetén minden szarufaközt egyenként át kell szellőztetni, eresztől-gerincig! A kettős átszellőztetés csak egyszerű tetőidom mellett valósítható meg, akkor is bonyolultabb szerkezeti kialakításokkal, precíz kivitelezés mellett. A huzat hűtő hatása miatt a szálas hőszigetelő anyagok vastagságát 30-40 %-al meg kell növelni. Az alsó átszellőzéshez minimum 2 cm-es szabad légrésnek kell lenni a fólia és a hőszigetelés között. Az eresz mentén legalább 200 cm2/fm szabad beszellőzést, gerincnél minimum 50 cm2/fm szabad kiszellőzést kell biztosítani. A fóliát a gerincen, élgerincen nem szabad áthajtani. Ha van rá mód, akkor a kettős átszellőztetést lakó és irodaépületek beépített tetőterei esetén kerüljük, alkalmazzunk páraáteresztő tetőfóliát egyszeres átszellőztetéssel. A páraáteresztő tetőfóliák drágább bekerülési költségét az olcsóbb vagy vékonyabb hőszigetelés árával bőven kompenzálhatjuk. A kevesebb hibalehetőség, egyszerűbb konstrukció miatt számos későbbi bosszúságtól és költségtől kímélhetjük meg magunkat. Szerettem volna illusztrációt tenni a hagyományos fóliához, de nem használtunk ilyet jópár éve.

PÁRAFÉKEZÉS/PÁRAZÁRÁS

A lakótérben a téli időszakban mindig melegebb a hőmérséklet, mint a szabadban. A melegebb hőmérséklet magasabb párnyomással jár együtt. A helyiségek funkciójától függően családi ház esetében a belső térben akár 1400-1600Pa-al magasabb a páranyomás, mint kint. A páranyomás különbség hatására a pára a szerkezeteken megpróbál átjutni, átdiffundálódni. Minden esetben a hőszigetelés belső oldalára párafékező/záró réteget kell beépíteni, megakadályozandó, hogy a pára nagy mennyiségben, hirtelen jusson a hőszigetelésbe. Ha ezt nem akadályozzuk meg, akkor a hőszigetelés külső, hidegebb rétegeiben a pára elérheti a harmatpontot és kicsapódik. A kicsapódó nedvesség eláztatja, sok esetben tönkre is teszi a hőszigetelést, a teljes tetőszerkezet károsodásához (gomba és penészkár) vezethet.

Lakások, irodák nappali tartózkodású helyiségeibe minimum 2m<Sd értékű fóliát kell beépíteni. Lakások vizes helyiségei esetén a párafékező fólia minimum 10m<Sd legyen.

Tartósan nagy páraterhelésű helyiségek esetén (pl: üzemi konyha, mosoda, uszoda …) nem elég a párafékező fólia, 100m<Sd értékű párazáró fóliát kell alkalmazni, de ebben az esetben számításokkal is igazolni kell a rétegrend működő-képességét! A párafékező/párazáró fóliát mindig a hőszigetelés belső oldalára kell elhelyezni, toldásait és egyéb szerkezetekhez (tetőablak, falazat) való csatlakozásait pára és légzáró módon összeragasztva, tömítve.

HŐVÉDELEM

A tetőfóliák nem rendelkeznek számottevő hőszigetelési képességgel. A tetőterek hővédelmét a hőszigetelés és a tető megfelelő átszellőztetése biztosítja. Egyes – fényes felületű – fóliáknak jelentős a sugárzott, úgynevezett reflektált hő-visszaverő képességük – ezek a fóliák hatékonyan segítik a nyári hővédelmet. A nyáron jelentősen felforrósodó tetőfedés erősen reflektáló felület, ami a teljes hőterhelés 25–30%-át is adhatja. A hőtükrös fóliák a sugárzott hőmennyiség 90%-át is visszaverhetik, megfelelő átszellőztetéssel. A belső párafékező réteg is lehet hőreflektáló. Itt a cél a téli fűtési energia bent tartása. A reflektáció csak akkor működik, ha a fényes felületű fólia és a belső burkolat (pl.: gipszkarton) között légrés van. A légrést lehet biztosítani távtartó lécezéssel vagy légbuborékos fólia használatával. Ha a légrés nincs biztosítva, azaz a belső burkolat közvetlenül a hőtükrös fóliára van helyezve, akkor a fólia nem sugárzott hővel, hanem átadott hővel találkozik, amit nem tud visszatükrözni.

A SZARUFAKÖZÖK KITÖLTÉSE HŐSZIGETELÉSSEL

Ha fontos a belső tér kihasználása, akkor célszerű a szarufaközöket szigetelni. Az ISOCELL páraáteresztő fólia alkalmazásával a rendelkezésre álló helyett tudjuk szigetelni, így a szigetelés hatékonyságát tudjuk növelni. Minden esetben törekedni kell a 20-30 cm–es vastagság eléréséhez, mert az épület fűtési megtakarítása ez által nagyobb lesz. Az ISOCELL légzáró rendszer nemcsak egy szabadalmazott rendszer, amellyel az ISOCELL a nemzetközi piacon megjelent, hanem a párafékező rétegek új generációja, amelyet a nedvességgel szembeni maximális biztonság érdekében fejlesztettek ki.