A Bauland rendszer tényleg passzív házak építésére termett, de az Isoteq, Prokoncept is szinte azonos rendszerelemeket kínál. A kívül-belül habosított elemek között  egy monolit vasbeton mag adja az épület vázát, amely általában monolit födémekkel tagolt.
Jelen épületnél a polisztirol külső oldalon 30 cm, belső oldalon 5 cm. Hőtechnikai szempontból a belső oldallal nem nagyon számolnak tervezéskor, mivel előszeretettel szabdalják kerszetbe kasul elektromos és gépész vezetékek.
A passzív házak határoló szerkezeteit alacsony U érték, hézagmentesség és légtömörség jellemzi. A családi ház zárófödéme fölött cellulóz hőszigetelést készítettünk, 40 cm vastagságban.
A tetőszerkezetre a fokozott szigetelés megőrzése érdekében az épületből nem lehet feljutni, csak kívülről. 

  A passzív ház nyílászáróit az osztrák Internorm cég gyártotta. Építettük már be gerendaházba, ezért nem volt ismeretlen. Magas minősége, remek vasalatai, masszív megjelenése a legjobb választás. 3 rétegű üveggel, homogén fa szerkezettel 0,7-0,8 W/m2K összértékkel rendelkeznek. Ennél van jobb is, az osztrák gyártó 0,63-as fa-alu kombinációt is értékesít. A nyílászárók beépítése nem ér véget szimpla rögzítésnél, purhabos hézagkitöltésnél. A tokra ragasztott ablak szalag, un. párazáró és szélzáró ragasztószalag (pl.:Isocell ISOwindow F1 Bel) a beépítések előtt felrögzítésre került az ablakokra. A purhab levágása után a szalagot a spalét oldalára ragasztják. Így hézagmentes. Könnyűszerkezetes épületeknél érdemes külső szalagot is használni.. 
 A telek, és terület adottságaiból szinte kézenfekvő az épület tájolása. Vele együtt a helyiségek kiosztása. Szembetűnőek a hatalmas nyílászárók, melyek a fűtési energia egy nagy részét szolgáltatják benapozás által.  A remek határoló szerkezetek, jól hőszigetelő nyílászárók és résmentesség együttállásakor már csak egy nagyon fontos dolog van, az élhető klímát biztosító gépészet. A passzív házakban nincs kitárt ajtó, szellőztetés . Erről gondoskodik a gépészet, amely minden szobába friss levegőt juttat, és a nedves helyiség(ek)ből elszívja az elhasználtat. Kombinálható egy talajszondával, amely az állandó föld alatti levegő hőmérsékletet kihasználva besegít az épület fűtésében vagy hűtésében. A rekuperátor a kívülről érkező friss oxygéndús levegőt melegíti fel a lakás elhasznált kifelé áramló hőjével. Ha ez nem lenne elég, a házban működő gépek hulladékhője, valamint a lakók hőleadása is segít a fűtésben. 
 Lassan összeáll a kép. Egy borzasztóan takarékos házunk van, nem nagyon költünk fűtésre. Nagyon extrém esetekben, pl. -10 fok alatt viszont szükség lehet egy kis hőpótlásra. Ilyenkor a rekuperátor is egy fűtőszál segítségével rásegít, vagy egyszeű elektromos radiátor, esetleg elektromos kazán segíthet a rendszerben.

Ebből a tortából a födémszigetelés szeletet végezzük el. A kész zárófödém tetején nehézlemez szigetelést készítettek. Az előirányzott szigetelési vastagság 40 cm. 
 Ebben az esetben, ha a koszorú szélén elhelyeznénk a talpszelement, úgy annak környezetében nem lehetne garantálni a megfelelő vastagságot, ezért felemelték azt. Nem nagyon van olyan padlásfödém, ahol később ne kellene ilyen-olyan okból szerelni, javítani. Ha muszáj és fel kell menni, úgy a cellulózt félrehúzva egy hólapáttal el lehet végezni a szereléseket, majd visszazárva továbbra is egyenletes a hőszigetelés. A cellulóz minden részt, minden apró rést kitölt. Tökéletesen homogén.
Az építési szakaszban a házban rengeteg a nedvesség, ezért folyamatos a fűtés, szellőztetés. A vakolás még nincs kész, ez is majd további vízbevitelt jelent. A belső páranyomás óriási az épületbe lépve. Az emeleti szobák mennyezetén, a folymatos páralecsapódás hatalmas cseppekben alkot domborművet. Az aljzatbeton, vakolás, de még a glettelés-festés is sok sok nedvességet juttat az épületbe, amit mindenképpen ki kell szárítani. Az idő előtti használatbavétel masszív párásodást okozhat. (persze a szellőztetőgép nagyon sokat segít a páratartalom megfelelő szintjének stabilizálásában)

A galériában látható a többi helyszínen készült fotó is.